2013. február 23., szombat

Savanyú tüdőleves

A tüdő nem egy szimpatikus dolog, azonban a tüdő leves, mint olyan nagyon finom. Az alapanyagokat alaposan le kell mosni mielőtt neki esünk a dolgoknak. A tüdőnek érdekes a tapintása, a sok levegő miatt olyan mint egy szivacs. Nem kell belőle sok, részemről kb. 1 marék aprított tüdőt tettem a levesbe, azt is a széleiből vagdostam le, ugyanis a belsejében vastag csövecskék vannak amik meglehetősen kemények és kinézetre sem tetszetősek.

Az én tüdő levesemben a tüdő volt a legkevesebb, de ízlés dolga ki mennyit tesz bele. Bár a recept írta, a rántásra nem került sor, nekünk nem is hiányzott.


Hozzávalók:

szív
tüdő
máj
3 szál sárgarépa
1 szál petrezselyem gyökér
1 vöröshagyma
3 fokhagyma
1 csokor petrezselyem zöld
3 nagy babérlevél
egész bors



Tálaláshoz:

10%-os ecet
Tejföl

Elkészítés:

A belsőségeket jól megmostam, felaprítottam, majd egy fazékba bő vízzel feltettem főni. Amikor felforrt leszedtem a habját. Ízesítettem 3 nagy babérlevéllel, 1 kiskanál egész borssal, sóval és fedő alatt főztem amíg előkészítettem a többi hozzávalót. Meghámoztam a zöldségeket, a répát és a petrezselyem gyökeret vékony karikákra vágtam, a többit egészben tettem a levesbe.
Amikor a tüdő már nem tűnt túl szivacsosnak elzártam a gázt alatta. Ecettel és tejföllel kínáltam.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése